Éjjel 4 óra van, úgy érzem itt az ideje, hogy írjak egy új bejegyzést, ha már ennyire elhanyagoltam az elmúlt napokban a blogírást. Éppen egy buliról jöttem haza, ahova eleve 1 órakor sikerült elindulni. Valahogy az erasmusos lét, és főleg a kollégium, más időszámítást jelent. Apropó, ma van óraátállítás, azaz egy órával kevesebbet alszom. Persze akkor kelek amikor szeretnék, de nagyon bosszantó ilyen esetben, ha ébredéskor rápillantok az órára és 12 óra múlt. A mai napom is úgy ment el, hogy délre sikerült kipihenni a hajnalig tartó táncot és beszélgetést. Tegnap este a Maison Internationalebe mentünk Judittal (a folyosó (az egész folyosón csak 5 szoba van) végén lakó magyar lány, aki nagyon jól főz és ezt velem gyakran meg is osztja, mármint, hogy finomakat ehetek nála :)) táncolni. A bulin égett a villany, ami elég frusztrálóvá teszi az önfeledt táncot, ezen kívül nagyon kevesen voltak. De ingyenes volt a party, ami itt nagy szó, mert minimum 5 eurót kell kipengetni egy vacak rendezvényért. Annyira frusztrált hogy olyan kevesen vannak, hogy gondoltam menjünk inkább haza és aludjunk. De mardtunk végül, odajött a szobaszomszédom is, Diego, az olasz, aki sok fejtörést okoz nekünk. Aztán szép lassan egyre több ismerős csatlakozott hozzánk, végül olyan jót táncoltam, hogy felért egy nagy futással, így a lelkiismeret furdalásom is elmúlt, amit amiatt éreztem, hogy utóljára szerdán futottam (összességében másodjára).
Kedden bejelentették, hogy jövő keddig blocage van, így a héten csak az erasmusos óráim voltak megtartva. De azok nagyon is. Életem első francia kiselőadását kellett megtartanom, méghozzá a Velibről. Úgy érzem túl késő van ahhoz, hogy most elmeséljem mi is az a Velib, de ígérem hamarosan mindenki megtudja. A lényeg, hogy Tószegen gyártják, de erről egy francia sem tud, pedig mindenki használja nap mint nap. Az előadás jól sikerült. A szövegemet nem magoltam be, mert nem volt rá idő, így olvastam és néha felnéztem belőle lelkesen bólogatva, amire a tanár és egyéb lelkes erasmusos társam mosolyogva visszabólogatott. Azokat a mondatokat, amiket szabadon magamtól mondtam, illetve a "hallgatói kérdésekre" válaszolva, na azok sem nyelvtanilag sem sehogy nem állták meg a helyüket. De a lényeg, hogy mindenki jól szórakozott, remélem nem csak rajtam :)
Sajnos nincs már párizsi tavasz. Képek sincsenek. Ha megint lesz párizsi tavasz, képek is lesznek.
Kedden bejelentették, hogy jövő keddig blocage van, így a héten csak az erasmusos óráim voltak megtartva. De azok nagyon is. Életem első francia kiselőadását kellett megtartanom, méghozzá a Velibről. Úgy érzem túl késő van ahhoz, hogy most elmeséljem mi is az a Velib, de ígérem hamarosan mindenki megtudja. A lényeg, hogy Tószegen gyártják, de erről egy francia sem tud, pedig mindenki használja nap mint nap. Az előadás jól sikerült. A szövegemet nem magoltam be, mert nem volt rá idő, így olvastam és néha felnéztem belőle lelkesen bólogatva, amire a tanár és egyéb lelkes erasmusos társam mosolyogva visszabólogatott. Azokat a mondatokat, amiket szabadon magamtól mondtam, illetve a "hallgatói kérdésekre" válaszolva, na azok sem nyelvtanilag sem sehogy nem állták meg a helyüket. De a lényeg, hogy mindenki jól szórakozott, remélem nem csak rajtam :)
Sajnos nincs már párizsi tavasz. Képek sincsenek. Ha megint lesz párizsi tavasz, képek is lesznek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése